A Hősök tere melletti parkban reggel összegyűlt ünneplők előbb közösen énekelték el a Himnuszt, majd a következő bevezető szavak és Márai Sándor-idézet hangzott el Cserveni Gábor konferálásában:

Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották, az un. törvénynapokat. Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté Istvánt. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja.

„A magyar mérsékelt, tartózkodó, ezeréves veszélyösztönnel szemléli a világ jelenségeit, ezer éve ugyanazok a történelmi erővonalak metszik a magyarság életvonalait. A magyar nem kegyetlen: történelmi sorsa méltányosságra és óvatosságra tanította. Ezer éven át egy kis nép, mely nagy hatalmak állandó viharzónájában él, megtanulja, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni. Túlzással, igazságtalansággal, méltánytalansággal, vad indulatokkal, kegyetlenséggel lehet hódítani; megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet. Nem él még egy nép a Duna-medencében, melynek történelmi arányérzéke oly fejlett, oly öntudatos lenne, mint amilyen mértékben a magyar rendelkezik a megmaradás törvényének a legfontosabb képességével.”

Ezt követően Szuhanics Albert Szent István ünnepe című versét szavalta el Keserű Péter, a Sásdi Általános Művelődési Központ (ÁMK) Általános Iskolájának 7. osztályos tanulója. A verset Keresztes Sándor, a Sásdi ÁMK egykori, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium jelenlegi tanulójának harmonikajátéka követte. Johan Pachelberg Kánon című művét adta elő nagy átéléssel.

Az ünnepség első részének zárásaként a honfoglalás 110. évfordulója tiszteletére állított kopjafánál koszorút helyeztek el a Sásd Város Önkormányzatát, a Római Katolikus Egyházközséget és Kolping Család Egyesületet, a város intézményeit, a Honismereti Szakkört, a FIDESZ, a KDNP és a Magyar Szocialista Párt helyi alapszervezetét képviselő személyek.

A megemlékezéseket záró ünnepi szentmisét Rosner Zsolt plébános celebrálta.

A Sásdi ÁMK Városi Könyvtára és Művelődési Központja által rendelkezésünkre bocsátott fotókból készült képgalériánk a cikkünk címsora alatti "Kapcsolódó galéria" hivatkozásra kattintva nyitható meg.