Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról versrészlete híven tükrözi az ötvenes évek atmoszféráját. A kommunista diktatúra irányt adott az emberek életének, és az irányba fordított tömegek azután már maguk képezték a rendszer erejét.
Az ünnepi megemlékezésen a kortörténeti bevezető részben a Belvárosi Általános Iskola végzős diákjai prózában jelenítették meg amint a zsarnokság átszövi az élet minden területét, behatol az emberi kapcsolatokba. A forradalom kirobbanását a harang és a tűz alakzattal látványosan szemléltették a hatodikosok. Az ifjúság fenyegető követeléseivel párhuzamosan lekerült a Rákosi-címer a nemzeti jelképek közül, átadva helyét a lyukas zászlónak.
Az üszkös, fagyos Budapesten november 4-én „az orosz tankok között hallgatnak a harangok”. Megkezdődött a megtorlás, vérbe fojtották a magyar forradalmat. A Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes Fordulj, kedves lovam c. népzenére előadott tánc a mintegy 200 000 külföldre menekülő érzéseit aposztrofálta.
A záró lírai szakaszban a lányok megcsillantották a visszatérés gondolatának reményét. A műsor végén a közel hatvan szereplő együtt énekelte gitárkísérettel a Szabadnak születtél c. dalt, mely a magyarság szabadságvágyát szimbolizálta.
„Te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.”

Az ünnepélyen közreműködtek a Belvárosi Általános Iskola nyolcadik, hatodik és hetedik osztályos tanulói. A zenei közreműködőket Fenyvesi Gábor és Főbusz Nóra készítette fel. A koreográfiát Ockenfusz Enikő tanította be. Öt pár táncolt a Kapos Táncegyüttesből, művészeti vezető: Nyári Éva. A műsort összeállította: Erdősné Fedeles Zita.
Ünnepi beszédet mondott Kerecsényi Márton, a Fidesz helyi elnöke.