A férfi - a Fővárosi Törvényszék tavaly őszi elsőfokú ítéletében meghatározott 25 év helyett - leghamarabb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Az eljárás adatai szerint a 23 éves férfi 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy a sértettek életben maradtak, a fegyvereik nélkül távozott.

A rendőrök életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg, de így is maradandó sérüléseket szenvedtek.

A tettes a merénylet előtt vidéken próbarobbantásokat végzett saját készítésű bombákkal, alaposan tanulmányozta a kiválasztott helyszínt, majd a Teréz körúton felrobbantott pokolgépbe több kilogramm szeget tett, hogy a hatást fokozza.

A vádlott a robbantás után nem sokkal egy laptopjába írt szövegben egymillió eurót követelt a Belügyminisztériumtól (BM) azért, hogy ne kövessen el újabb merényleteket. A BM-nek elküldött e-mailben ez már nem szerepelt, csak az, hogy miként készítette a bombát, és hogy lesznek követelései.

A férfit néhány héten belül elfogták. A nyomozás során beismerte tettét, az elsőfokú bíróság előtt azonban visszavonta beismerését, zavartan viselkedett, és egy idő után már nem is kívánt részt venni a tárgyalásokon, így a távollétében hirdették ki az elsőfokú ítéletet és kedden a táblabíróságon a másodfokút is.

A vádlott a hatóságok előtt időnként arról beszélt, hogy szülei - akik szerinte nem is biztos, hogy valóban a szülei - megfigyelik, megfigyeltetik őt, úgy érzi, valakik követik. Az eljárás során többször vizsgálták elmeszakértők.

A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egyrészt ötszörösen minősülő - előre kitervelten, aljas indokból, több ember, hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett - emberölés kísérletének, másrészt terrorcselekmény kísérletének és robbanóanyaggal visszaélésnek minősítette a vádlott cselekményét.

A védelem felmentés, enyhítés, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett, az ügyészség elsősorban súlyosításért.

A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett, jogerős ítéletében a vádhatóság súlyosításra irányuló indítványával értett egyet és elutasította a védelmi fellebbezéseket.

A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az emberölés kísérletének minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt. Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem 30 év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása.

Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte: első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt.

A gyanúsítotti - később visszavont - beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá: a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok "királynője", súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz.

Jelen ügyben a nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá. Ezek közül az ítélőtábla szerint perdöntő a genetikus szakértő véleménye, amely szerint a vádlott DNS-ét a tetthely számos pontján azonosították. Ezek a DNS-maradványok pedig a táblabíróság szerint csak a bűncselekmény elkövetésekor kerülhettek oda.

A másodfokú döntés szerint kétségtelen az elkövetőnek az élet kioltására irányuló szándéka, amely a tettestől függetlenül maradt csak kísérlet. Nem az elkövetőn múlott, hogy a sértettek életben maradtak, ha rajta múlik, már nem élnek - állapította meg az ítélőtábla. Ugyanakkor a törvényszékkel ellentétben a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a terrorcselekmény nem maradt kísérleti szakban: a fiatalember az általa megfogalmazott szövegben a valóban elkövetett robbantás megismétlésével fenyegetve követelt pénzt, és ez annak ellenére befejezett bűncselekmény, hogy végül a szöveget nem küldte el.

Az ítélethirdetés után a férfi apja a sajtó képviselői előtt a nyomozást és a táblabíróság szerinte téves döntését kifogásolta.