Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket az immár VI. Buzánszky Jenő műfüves labdarúgó torna megszervezése alkalmából. Külön köszöntöm kedves vendégeinket: Dr. Hencsei Pál sporttörténészt, egyetemi tanárt, a kémiai tudományok doktorát, ifjabb Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat tagjának Buzánszky Jenő olimpiai bajnok labdarúgónak fiát, Magyar Zoltánt, a Ferencváros, majd a magyar válogatott korábbi technikai igazgatóját és Sebők Vilmos 52-szeres válogatott labdarúgót. Köszöntöm továbbá Berki Zsoltot a kupa ötletgazdáját, a Testnevelési Egyetem hallgatóját.

Újdombóvár több jubileumot is ünnepel az idei évben. 125 éves a vasútállomás, 100 éves a településrész, 90 éves az iskola, 85 éves a templom.
A településrész 1853-1856 között alakult, 28 pusztából, 6 majorból és 4 tanyából állt. Tipikus eszmei község volt, a tizennyolcadik hercegi uradalmon belül. A terület és a föld az Esterházy- családé volt, de kisebb-nagyobb területekre osztva bérbe adták a jómódú gazdálkodóknak, mint pl. a Dőry-családnak, akik több nemzedéken át bérelték Tüske-pusztát. Újdombóvár vasutastelep, azaz a mai Újdombóvár 1919-től épült ki. A vasútállomása a Budapest-Pécs vasútvonal (1882) kiépítése után 1883-ban épült fel.
Az első ház 1919-ben készült el, a házak száma 1925-ben már 280, 1944-ben pedig 502 volt. Az utcákat 1926-ig számmal jelölték. Az volt a terv, hogy később nagy magyar személyiségekről fogják elnevezni, azonban a trianoni döntésbe belenyugodni nem tudó polgárok akaratának megfelelően az elcsatolt területek nagyvárosairól lettek elnevezve. Sorrendben: Aradi, Pozsonyi, Kolozsvári, Brassói, Kassai, Fiumei, Temesvári, Zombori, Munkácsi. A Fő utca Esterházy Pál hercegről lett elnevezve, aki a 200 hold területet adta a vasutasoknak. 1944 után megszűntek ezek az utcanevek és ismét számmal jelölték az utcákat, Esterházy helyett pedig Fő utca elnevezést kapott a gesztenyés főút.

A telep környékén kiépültek a vasúti üzemek, új vasúti szárnyak, műhelyek, a malom, fatelítő, konzervgyár stb., melyek tárgyalására most nem térnék ki. 1929-re készült el a főtéren az új elemi iskola Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1934-ben szentelték fel a főtéren az új templomot, melyet dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervezett. A vasutastelepen tehát az első ház felépítése után tíz-tizenöt évvel már minden középület elkészült.
1924-ben a Belügyminisztérium rendelete alapján az eszmei községet fel kellett oszlatni, mert a telep 220 házával, valóságos községet alkotott. S végül Dombóvár és Újdombóvár 1946-ban egyesült.

Az itt született híres emberek a következők: Dr. Kocsis Mihály egyetemi tanár, törvényszéki bíró, Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Sipos Gyula újságíró, költő, író; Leskó László író-újságíró.

1970-ben pedig városi rangot kapott településünk.

Bodó Imre
helytörténész